Mi az időjárásérzékenység?

Sok ember képes megérezni, hogy változik az időjárás, még mielőtt megnézné a prognózist. Szürke, nyomasztó délutánon tompa fájdalom jelentkezik a szemek mögött. Egy régi térdsérülés elkezd sajogni az eső előtti napon. A levegő közeli és párás érzetével hirtelen elfogy az energia, vagy egy vihar éjszakáján nyugtalan lesz az alvás. Ha ez ismerős, nagyjából tudod, mit értünk időjárásérzékenység alatt, azaz azt a hajlamot, hogy a test és a hangulat reagál a légköri változásokra.

Mit jelent pontosan

Időjárásérzékenység gyűjtőfogalom arra, hogy egyes emberek közérzete követi az időjárás ingadozásait. Nem egyetlen, egyértelmű laboratóriumi teszttel mérhető betegség. Inkább egy valós, sokak által leírt tapasztalat: amikor a légkör változik, például csökken a légnyomás, érkezik egy front, ingadozik a hőmérséklet vagy nő a páratartalom, egyesek testileg vagy érzelmileg reagálnak.

A szakirodalomban két közeli, de eltérő fogalom is előfordul. A meteoroszenzitivitás arra utal, hogy valaki biológiailag érzékeny az ilyen hatásokra, tehát mennyire „hangolt” a szervezete az időjárásra. A meteoropátia magukról a tünetekről és reakciókról szól, tehát arról, mit okoz ez a hajlam. Mindkettőt gyakran egyszerűen időjárásérzékenységnek mondjuk, a különbség főként a kutatások értelmezésénél fontos.

Milyen időjárási tényezők játszanak szerepet

Gyakran említett kiváltók közé tartozik a légnyomás változása, különösen a gyors nyomásesés előtti időszak. A hőmérséklet, a hirtelen ingadozásokkal együtt, valamint a magas páratartalom és az eső is gyakran szerepelnek a panaszok között. Előfordul, hogy nem egyetlen érték, hanem egy front érkezése amikor egyszerre változik nyomás, hőmérséklet, páratartalom és szél. Ezen túl elkülönül a geomágneses aktivitás, azaz a „űr-időjárás”, amelyet a Kp-indexsel mérnek és amelyet a NOAA SWPC is figyel. Bár az emberek nem közvetlenül érzékelik a mágneses mezőt, kutatások kapcsolatot találnak például a szívfrekvencia variabilitás változásával geomágneses zavarok idején.

Milyen tüneteket írnak le az emberek

A leggyakoribb panaszok közé tartozik a fáradtság és általános rossz közérzet, fejfájás vagy migrénes rohamok, hangulatingadozások, alvásproblémák, ízületi és izomfájdalmak, szédülés illetve a keringés tudatos észlelése. Ezek a tünetek önmagukban nem ritkák, ezért egyetlen rossz nap önmagában kevéssé beszédes. Hasznosabb, ha hosszabb időn át vezetett naplóban látjuk ismétlődő mintáinkat, mert így a naponta rejtett összefüggések hetek alatt kirajzolódhatnak.

Miért történik mindez

Nincs egyetlen bizonyított magyarázat, de több élettani út valószínűsíthető. A vegetatív idegrendszer egyensúlyának eltolódása, a légnyomásérzékeny teststruktúrák hatásai, a hőszabályozás és a keringés terheltsége, valamint az agyi kémiai és stresszrendszerek szerepe mind szóba kerülnek. A közös kulcsszó az alkalmazkodás, tehát az, hogy egyes szervezetek lassabban vagy kevésbé hatékonyan reagálnak a környezeti változásra.

Hol kapcsolódik a MeteoStorms

A MeteoStorms célja két láthatatlan oldal láthatóvá tétele, vagyis a légköri viszonyok és a geomágneses aktivitás bemutatása. Adataink hiteles forrásokból származnak, például a NOAA SWPC és a GFZ adataiból a Kp-indexre vonatkozóan. Ha saját közérzetedet ezekkel az adatokkal vezeted, idővel felfedezheted saját mintáidat. Ez ismeretet ad és segít megfigyelni a testedet, de nem helyettesíti az orvosi tanácsot. Ha tartós vagy aggasztó tüneteid vannak, beszélj háziorvosoddal vagy szakorvossal.