- A mágneses vihar a Föld mágneses terének zavara, nem légköri időjárás.
- Általában a Napból érkező energia, leggyakrabban egy CME váltja ki.
- Erősségét a Kp index (0-9) és a G-skála (G1-G5) mutatja.
- Leglátványosabb jele a sarki fény, de érintheti a GPS-t, rádiót és műholdakat.
- Az adatok megbízható forrásokból származnak, például NOAA SWPC és GFZ.
Amikor valaki a „mágneses vihar” kifejezést hallja, gyakran felhőkre vagy zivatarra gondol. Valójában a mágneses vihar semmilyen módon nem az ablakon kinézhető időjáráshoz tartozik. Ez az esemény a világűrben zajlik, a Földet körülvevő láthatatlan mágneses burokban. Ez a cikk egyszerűen elmagyarázza, mi is az a mágneses vihar, honnan ered, és hogyan mérik a tudósok.
Vihar az űrben, nem az égen
A hivatalos elnevezés geomágneses vihar. A NOAA meghatározása szerint ez a Föld mágneses terének jelentős zavarát jelenti. A magnetoszféra az a védőmező, amely körbeveszi bolygónkat és eltéríti a Napból érkező töltött részecskék nagy részét. Amikor ez a pajzs megrázkódik, a tudósok viharnak nevezik a jelenséget, még ha nincs is szél vagy csapadék, amit megéreznénk.
Miből indul ki minden
Minden mágneses vihar a Napon kezdődik, nagyjából 150 millió kilométerre tőlünk. A Nap felszíne forr és folyamatosan kibocsátja a napszelet, egy folyamatosan áramló töltött részecskeströmöt. Időnként azonban a Nap sokkal nagyobb energia-kitörést küld ki. A fő okok a napkitörések és a korona tömegkivetődések, vagyis a CME-k. A CME-k hatalmas plazmabuborékok és mágneses mezők, amelyek nagy tömegben indulnak el a világűrbe.
Hogyan ér el minket a vihar
Amikor egy ilyen felhő eléri a Föld környezetét, a vihar kialakulása attól függ, hogy a felhő mágneses mezeje milyen irányú. Ha a Napból érkező mező déli irányú, az össze tud kapcsolódni a Föld saját mezőjével egy reconnection nevű folyamat során. Ez a kapcsolat olyan, mintha ajtót nyitna, és sok energia ömlene be a magnetoszférába. Ha az irány nem kedvező, a CME el is süvít mellettünk anélkül, hogy nagy zavart okozna.
Mérés és skálák
A mágneses vihar láthatatlan, ezért műszerekre van szükség. Világszerte geomágneses obszervatóriumok mérik a mágneses tér apró változásait, és ezekből számítják a Kp indexet. A Kp 0-tól 9-ig terjed, értéke 5-től jelzi a vihar kezdetét. Az index háromórás időablakokra készül, és a német GFZ Niemegk obszervatórium számítja a hivatalos globális Kp értéket. A NOAA SWPC és a GFZ a leggyakrabban idézett források, amelyeket a MeteoStorms is használ.
Hatások és miért figyeljük
A legerősebb és leglátványosabb jel a sarki fény, amely nagy viharok esetén messzebb terjed a sarkoktól. Emellett a viharok zavarhatják a rádiós kapcsolatokat, csökkenthetik a GPS pontosságát, növelhetik a műholdak légköri ellenállását, és súlyos esetben feszültséget okozhatnak villamos hálózatokban. Sok ember egyszerűen szeretné tudni, mikor van aktív geomágneses tevékenység, mások a fényjátékot tervezik megfigyelni.
Röviden
A mágneses vihar a Föld mágneses pajzsának átmeneti megrázkódása, amelyet legtöbbször korona tömegkivetődések váltanak ki. Mérik a Kp indexszel és értelmezik a G-skála szerint, G1-től G5-ig. Nem hétköznapi időjárás, és legtöbbször csak a sarki fény jelzi jelenlétét.
Források
- NOAA Space Weather Prediction Center — Geomagnetic Storms: https://www.swpc.noaa.gov/phenomena/geomagnetic-storms
- NOAA Space Weather Prediction Center — Planetary K-index: https://www.swpc.noaa.gov/products/planetary-k-index
- GFZ Helmholtz Centre for Geosciences — Geomagnetic Kp index: https://www.gfz.de/en/section/geomagnetism/data-products-services/geomagnetic-kp-index
