- Az időjárásérzékenység nem önálló diagnózis az ICD-11-ben vagy a DSM-5-ben
- Valós és gyakori jelenség, kb. 30 és 35 százalék közé tehető az érintettek aránya
- Leginkább kiváltó és felerősítő hatású, például migrénnél vagy ízületi fájdalomnál
- A légnyomás hatására több bizonyíték van, a geomágneses viharok közvetlen hatása bizonytalan
- Nem csak „a fejben van”, több élettani mechanizmus is szóba jön
Kérdezz meg tíz embert, érzi-e, hogy „hat rá az időjárás”, és többen mesélnek majd fájó térdről a zápor előtt vagy fejfájásról vihar idején. Orvostól kérdezve a válasz óvatosabb lesz. A MeteoStormsnál gyakran felbukkan ez a kérdés, ezért érdemes tárgyszerű, bizonyítékokon alapuló válasszal szolgálni.
Két fogalom, két külön dolog
A kutatók általában elkülönítik a meteoroszenzitivitást és a meteoropathiát. Meteoroszenzitivitás alatt azt értjük, amikor valaki észleli és reagál az időjárás változásaira, például fáradtabbnak érzi magát borús, alacsony légnyomású napokon. Meteoropathia akkor áll fenn, ha az időjárásváltozás új tünetet vált ki vagy meglévő betegséget súlyosbít, például migrént, ízületi fájdalom fellángolását vagy vérnyomásemelkedést.
Van-e a hivatalos betegségek listáján?
A WHO ICD-11 és a pszichiátriai DSM-5 listái nem tartalmaznak külön kódot „meteoropathiára”. Ez adminisztratív szempontból azt jelenti, hogy nem önálló betegségként kezelik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem létezne: sok hétköznapi, valós élménynek nincs diagnosztikai kódja, és az időjárás hatása gyakran más betegségek fölé rétegződik.
Mennyire gyakori?
Összegzések szerint körülbelül 30 és 35 százalék közötti az arány azok között, akik valamilyen érzékenységet jeleznek. Krónikus betegek között ez az arány jóval magasabb, különösen kardiovaszkuláris betegségben szenvedőknél, migréneseknél és ízületi problémákkal élőknél. Nők, különösen a klimax környékén, gyakrabban számolnak be érzékenységről.
Lehetséges mechanizmusok
Több élettani útvonalat javasoltak, amelyek összeköthetik az időjárást és a tüneteket. A légnyomás változása befolyásolhatja a belső fül nyomásérzékeny részeit, ami fejfájást vagy szédülést idézhet elő. Az autonóm idegrendszer gyors változásra reagálva pulzusemelkedést vagy vérnyomás-ingadozást okozhat. Neurokémiai eltolódások csökkenthetik a saját fájdalomcsillapító mechanizmusokat, míg ízületi szövetek kissé kitágulva érzékeny idegeket ingerelhetnek. Ezek a mechanizmusok együtt azt mutatják, hogy nem csak pszichológiai várakozásról van szó.
Geomágneses viharok és Kp index
Mivel a MeteoStorms az űridőjárással is foglalkozik, fontos megemlíteni a geomágneses viharok kérdését. A Napból érkező zavarok, amelyeket például a Kp index jelez a NOAA Space Weather Prediction Center és a GFZ adatai alapján, néha kapcsolatba hozhatók népességi szintű eseményekkel. Azonban a bizonyítékok itt jóval kezdetlegesebbek és vegyesek, ezért felelősségteljes közléskor érdemes megmutatni a adatokat és bátorítani az egyéni megfigyelést anélkül, hogy kész oksági következtetést vonnánk le.
Összegzés és praktikus tanács
Az időjárásérzékenység nem önálló, kódolt betegség, de valódi és gyakori jelenség, amely kiválthat vagy súlyosbíthat más betegségeket. Hasznos, ha saját mintázataidat figyeled és egyszerű naplót vezetsz a közérzetről, a helyi időjárásról és szükség esetén a űridő adatairól. Új, súlyos vagy fokozódó tünetek esetén mindig konzultálj egészségügyi szakemberrel, aki a teljes kép alapján ad tanácsot.
Források
- Bharti J. K. et al. Meteoropathy: a review on the current state of knowledge. PMC
- Whether Weather Matters with Migraine. NIH PMC
- Impact of Barometric Pressure Changes on the Severity, Frequency, and Duration of Migraine Attacks. PMC
- World Health Organization ICD-11
- NOAA Space Weather Prediction Center
- GFZ Helmholtz Centre for Geosciences
A NOAA SWPC és a GFZ Potsdam élő adatai alapján készült, és a MeteoStorms csapata ellenőrizte.
Adatforrások:NOAA SWPC, GFZ Potsdam
