- Nincs ellenőrzött világstatisztika, csak nemzeti felmérések eredményei
- Németországban hosszú távon nagyjából a felnőttek fele számítja magát érzékenynek
- Kanadai felmérés magasabb arányt mutatott, Japánban a specifikus „időjárási fájdalom” kérdés alacsonyabb értéket adott
- Gyakrabban jelzik nők, idősebbek és krónikus betegséggel élők
Az időjárás-érzékenység, vagyis az a benyomás, hogy az időjárás befolyásolja a közérzetet, meglepően elterjedt jelenség. Ugyanakkor nincs olyan egységes, megbízható „világösszegzés”, amelyik pontosan megszámolná az érintetteket. A tudósok ezért országos lakossági felmérésekre támaszkodnak, és ezek az eredmények konzisztensen egy széles tartományba esnek: nagyjából a felnőttek egynegyedétől kétharmadáig mondják, hogy az időjárás hatással van rájuk. Németországban ez az arány két évtizeden át nagyjából a lakosság felénél mozgott. Ebben a cikkben áttekintjük, honnan származnak az adatok, miért térnek el egymástól a felmérések, és mit árulnak el illetve mit nem ezek az eredmények.
Rövid válasz
Ha egy mondatban kell felelni: a jól felmért országokban a felnőttek nagyjából egyharmada és kétharmada között írja le magát időjárás-érzékenynek. A német felmérések 2001 és 2021 között körülbelül 46–54 százalékot mértek. Egy kanadai korai vizsgálat mintegy 61 százalékot talált. Japánban, ahol a kutatók szigorúbban a „időjáráshoz köthető fájdalomra” kérdeznek rá, az eredmények jellemzően 20–40 százalék között mozognak.
Miért nincs egyetlen világméretű szám
Több oka van annak, hogy nincs egységes globális arány. Az érzékenység önbevalláson alapul, ami szubjektív megítélés. A kérdések megfogalmazása országonként változik, egy általános kérdés sokkal több „igen” választ hoz, mint egy szűkebb, orvosilag meghatározott kérdés. Kulturális különbségek és a helyi éghajlat is befolyásolják, hogy mennyire beszélnek az emberek erről. Ráadásul a jó populációs felmérések többnyire gazdagabb országokra korlátozódnak, így a világ nagy része nincs lefedve.
Mit mutatnak a német és egyéb felmérések
Németországban a következő tendencia figyelhető meg, ismétlődő nemzeti felmérések alapján: 2001 körül mintegy 54 százalék, 2013-ban körülbelül 50 százalék, 2021-ben nagyjából 46 százalék vallotta magát időjárás-érzékenynek. 2021-ben mintegy 12 százalék említette a hatás erős voltát, 34 százalék pedig valamilyen hatást érzékelt. Kanada egy korábbi vizsgálatban mintegy 61 százalékot jelzett. Egy európai vizsgálat idős, osteoarthritisben élő betegeknél körülbelül kétharmadnyi arányt talált, ami arra figyelmeztet, hogy a csoport összetétele nagyon befolyásolja az eredményt. Japán nagy mintás felmérései, amelyek kifejezetten az időjáráshoz köthető fájdalmat vizsgálták, általában alacsonyabb értékeket adtak, nem ritkán 20–40 százalék között.
Kik a leginkább érintettek és milyen tüneteket jelentenek
A felmérésekben következetes mintázat jelenik meg: nőknél gyakoribb az önbevallott érzékenység, idősebb korban növekszik az arány, valamint a krónikus betegségben szenvedők gyakrabban számolnak be hatásról. A német adatok szerint 2021-ben a nők körülbelül 56 százaléka, a férfiak 36 százaléka nevezte magát érzékenynek. A 16–29 évesek körében ez körülbelül 27 százalék, míg a 60 fölöttiek körében mintegy 54 százalék volt. Gyakori tünetek: fejfájás vagy migrén, fáradtság, a napi tevékenységek korlátozottsága, valamint alvásproblémák és ízületi fájdalom.
Mit érdemes magunkkal vinni ebből
Az, hogy sokan érzik az időjárás hatását, nem jelenti automatikusan, hogy súlyos vagy veszélyes állapotról van szó. A statisztikák tömegekről szólnak, nem egyénekről. Ha szeretnénk megtudni, hogy ránk nézve van-e ismétlődő mintázat, érdemes naplót vezetni a közérzetről és az időjárási körülményekről. Ha a tünetek gyakoriak vagy súlyosak, orvosi kivizsgálás indokolt, mert gyakran egy meglévő krónikus állapot teszi az embereket érzékenyebbé.
Források
- Höppe, P., von Mackensen, S., et al., International Journal of Biometeorology (2005)
- The Prevalence of Weather Sensitivity in Germany Derived from Population Surveys, Atmosphere / MDPI (2022)
- Timmermans E. J., et al., BMC Musculoskeletal Disorders (2014)
- Subjective Physical Symptoms Related to Bad Weather Among Persons Undergoing Medical Check-Up, Cureus (2024)
- NOAA SWPC — háttérinformációk a space weatherről
- GFZ Helmholtz Centre for Geosciences, Potsdam — Kp és Hp geomágneses indexek
A NOAA SWPC és a GFZ Potsdam élő adatai alapján készült, és a MeteoStorms csapata ellenőrizte.
Adatforrások:NOAA SWPC, GFZ Potsdam
