- A légnyomás csökken a tengerszint feletti magassággal, az oxigén aránya nagyjából változatlan, de nyomása csökken.
- A szervezet gyorsan lélegezni és a pulzust növelni kezd, majd napok alatt alkalmazkodik, ezt akklimatizációnak nevezzük.
- Nem akklimatizált emberek sokszor kényelmet éreznek nagyjából kétezerötszáz méter körül, különösen gyors feljutásnál.
- A magasság miatti nyomásváltozás sokkal nagyobb, mint az időjárásé, mégis mindkettő a nyomásérzékeny rendszereket érinti.
Ha valaha felmentél hegyre és kipattantak a füleid, vagy nehezebben kaptál levegőt a lépcsőn, akkor már találkoztál a magasság és a közérzet kapcsolatával. Minél feljebb vagy a tengerszinthez képest, annál „vékonyabb” a levegő, és a tested ezt észreveszi. Aki figyeli az időjárást és a nyomást, jobban érti, miért lehet kiszámíthatóbb és kevésbé titokzatos egy út vagy hétvégi kiruccanás.
Mi változik magasabban
A legfontosabb tény ez: a légnyomás csökken, ahogy nő a magasság. A levegőnek van súlya, a tengerszinten mért sztenderd nyomás körülbelül 1013 hectopascal. Néhány jellegzetes viszonyítás: körülbelül kétezer méteren a nyomás nagyjából húsz százalékkal alacsonyabb, háromezer méteren körülbelül harminc százalékkal, ötezerötszáz méteren pedig már csak nagyjából a tengerszinti érték fele. A Mount Everest csúcsán a nyomás körülbelül harminc százaléka a tengerszintinek.
A levegő oxigéntartalmának százaléka nem változik jelentősen, megközelítőleg huszonegy százalék marad, de az oxigén résznyomása esik. Ennek következménye, hogy egy-egy légvételben kevesebb oxigénmolekula jut a tüdődbe. Ezt a jelenséget magyarul hipobáris hipoxiának nevezzük, azaz alacsony nyomás okozta oxigénhiánynak.
Hogyan reagál a test és mi az akklimatizáció
A szervezet gyorsan reagál, órákon belül: mélyebben és gyakrabban lélegzünk, az artériás oxigéncsökkenésre érzékelők jelzik a légzésszabályozásnak, a pulzus emelkedik, hogy gyorsabban keringesse a rendelkezésre álló oxigént. Napok alatt mélyebb alkalmazkodások következnek, például több vörösvérsejt termelődik, ez az akklimatizáció lényege.
Mikor kezdjük érezni és kire kell figyelni
Érzékenység egyénenként nagyon változó. Általános tapasztalat szerint egészen ezerötszáz méterig sokan semmit nem éreznek, ám kétezerötszáz-kétezerhétszáz méter körül nő a panaszok aránya különösen gyors feljutás esetén. Szív- és tüdőbetegséggel élők, várandós nők és krónikus betegek számára érdemes orvossal egyeztetni utazás előtt. Ha a tünetek súlyosak vagy rosszabbodnak, orvosi segítséget kell kérni.
Időjárás és magasság összehasonlítása
A mindennapi időjárási nyomásváltozások jóval kisebbek, általában néhány tíz hectopascalnyi eltérést jelentenek, míg egy tengerszinttől hegyvidékig tartó utazás több száz hectopascalnyi különbséget hoz. Mégis a mechanizmusok átfednek, a test nyomásérzékeny rendszerei mindkét esetben szerepet játszanak.
Fülek, orrüregek és élet magasan
A fülben és az orrmelléküregekben a nyomáskülönbség mechanikusan okozza a pattogó vagy bedugult érzést. Az Eustach-kürt segít kiegyenlíteni, ha ez gyulladt, a helyzet rosszabb lesz. Akik ott élnek, hosszú távon alkalmazkodnak, a rövid látogatók számára pedig az említett fokozatos feljutás a legjobb stratégia.
Források troviálisan a szakmai szervek, például CDC, NCBI és NOAA oldalai, amelyek részletesen tárgyalják a magasság fiziológiáját és a megelőzést.
A NOAA SWPC és a GFZ Potsdam élő adatai alapján készült, és a MeteoStorms csapata ellenőrizte.
Adatforrások:NOAA SWPC, GFZ Potsdam
