- A mágneses viharok az űridő részét képezik, a Nap hajtja őket, nem a földi felhők vagy eső.
- Egy tiszta, nyugodt nap lehet viharos geomágneses aktivitás közben és fordítva.
- A viharokat napkitörések és koronakitörések indítják, egy CME hatása általában egy és három nap múlva érkezik.
- A viharokat a Kp index és a G-skála G1-től G5-ig jellemzi, műszerekkel mérve, nem az égre nézve.
- Ne ítéld meg a mágneses aktivitást az időjárás alapján: ellenőrizd külön a űridő-előrejelzést és a megszokott időjárás-jelentést.
Ha valaha láttál űridő-előrejelzést úgy, hogy odakint csupa kék az ég és szélcsend van, akkor érthető a meglepetésed ha "vihar" szerepel a figyelmeztetésben. Röviden megnyugtató a válasz: igen, egy mágneses vihar teljesen lehetséges akkor is, ha nálad napsütés és nyugalom van. A légköri, tehát a földi időjárás és az űridő két teljesen külön világ, más folyamatok hajtják őket. Ez a cikk egyszerűen elmagyarázza, miért nem kell ellentmondásnak érezni a kettőt egyszerre.
Két teljesen különböző „időjárás"
A mindennapi időjárás alatt a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, szelet, felhőket és csapadékot értjük. Ez a troposzférában zajlik, a földfelszíntől nagyjából tíz tizenöt kilométer magasságig. Ezzel szemben a mágneses vihar, pontosabban a geomágneses vihar, az űridő része. Az űridő a Nap tevékenysége által a bolygórendszerben létrejövő körülményeket jelöli, amelyek tökéletesen eltérnek a földi légkörtől.
Mi hajtja az ablakon túli időjárást
A földi időjárást a Nap egyenetlen felmelegítése mozgatja. A felmelegedő levegő felemelkedik, a lehűlő süllyed, a víz elpárolog és kicsapódik, és a bolygó forgása elindítja a légáramlatokat. Meteorológusok ezeknek a levegőmozgásoknak a modellezésével dolgoznak, amikor esőt vagy hőséget jósolnak.
Mi indítja a mágneses vihart
A geomágneses viharok a Napból indulnak. A Nap folyamatosan áramló töltött részecskéket bocsát ki, az úgynevezett solar windet. Időnként heves kitörések történnek: napkitörések, amelyek percek alatt sugárzást juttatnak el bolygónkig, és koronakitörések, nagy plazma- és mágneses felhők, amelyek napok múlva érnek ide. Amikor egy ilyen esemény eléri a Föld mágneses védőburkát, a magnetoszférát, zavar keletkezik, ez a geomágneses vihar. A NOAA SWPC és a GFZ műszerei figyelik ezeket a jelenségeket és előrejelzéseket adnak.
Látható jelek és mérés
A viharokat műszerekkel mérik, például magnetométerekkel, nem az égre nézve. A legismertebb skála a Kp index, a vihar küszöbe Kp öt vagy nagyobb. Emellett a G-skála G1-től G5-ig egyszerűsíti a súlyosságot. Ezeket a méréseket űreszközök és földi megfigyelők szolgáltatják, függetlenül attól, hogy nálad felhős vagy derült az ég.
Sarki fény és összefüggés a helyi időjárással
A sarki fény szép kivétel, amikor az űridő láthatóvá válik az égen. Erős geomágneses viharok során töltött részecskék juthatnak le a légkör felső rétegeibe és fényt keltenek. Ehhez azonban tiszta és sötét ég kell, tehát ilyenkor a jó földi idő és az aktív űridő együtt ad élményt. Maga a vihar viszont felhőktől függetlenül zajlik.
Források
- NASA: Five Questions About Space Weather and Its Effects on Earth
- UCAR Center for Science Education: What Is Space Weather
- NOAA és NOAA SWPC: Space Weather Scales és figyelmeztetések
- GFZ: Kp index és geomágneses indexek
- ESA Space Weather Service Network: Geomagnetic Conditions
