- A geomágneses vihar Kp 5-től kezdődik, ez megegyezik a G1 (minor) fokozattal.
- Kp 0–4 nem vihar: 0–2 csendes, 3 nyugtalan, 4 aktív.
- A G-skála G1-től G5-ig terjed, G5 a Kp 9, extrém és ritka.
- A Kp egy globális, háromórás index, 13 obszervatórium adataiból áll össze.
- Több egymás utáni magas érték fontosabb egyetlen rövid kiugrásnál.
Ha az űridőjárást követed még csak hetente egyszer is, biztosan találkoztál már a Kp indexszel a prognózisok mellett. Egyik nap "Kp 2, csendes", máskor "Kp 6, vihar folyamatban". Hol húzódik tehát a határ, mikortól beszélünk hivatalosan geomágneses viharról? Röviden érdemes megjegyezni: a geomágneses vihar Kp 5-től kezdődik. Ami alatta van, azt nem tekintik viharnak, még ha néha élénknek is tűnik. Ez a cikk elmagyarázza, mit jelent ez a küszöbérték, miért 5 lett a határ, és hogyan olvasd a MeteoStorms és más források számait.
Mit mér a Kp index
A Kp egy 0-tól 9-ig terjedő szám, amely háromórás ablakban összegzi, mennyire zavart a Föld mágneses mezeje. Nem egy helyen mérik, hanem 13 mágneses obszervatórium adataiból áll össze, amelyek a szubaurorális szélességeken helyezkednek el körülbelül 44° és 60° között északi és déli irányban. Minden állomás megméri, mennyit ingadozik a helyi vízszintes mágneses komponens az adott időszakban, ezeket standardizálják, majd összesítik a bolygószintű Kp értékké. Mivel több hely adatait ötvözi, a Kp globális pillanatképet ad, vagyis azt mutatja, hogyan viselkedett a geomágneses környezet világszinten abban a három órában.
A vihar határértéke Kp 5
A NOAA Space Weather Prediction Center és a GFZ Potsdam hivatalos besorolása szerint Kp 0–4 nem vihar. Ezek a számok a teljesen nyugodt állapottól az "aktív" kategóriáig terjednek. Kp 5-től kezdődik a geomágneses vihar, tehát amint a bolygószintű index eléri az 5-öt, a körülmények hivatalosan viharosnak számítanak.
Hogyan kapcsolódik a G-skálához
A G-skála egyszerűbb, öt fokozatú leírást ad a Kp mellett. G1 megfelel Kp 5-nek, majd G2, G3, G4 és végül G5 következik Kp 9-ig. A gyakoriságok mutatják, hogy a kisebb viharok sokkal gyakoribbak, míg a G5 kategória ritka és extrém eseményekre utal.
Miért pont 5 és mi számít igazán
A küszöb részben történelmi, részben gyakorlati okokból alakult így. A Kp rendszert közép században hozták létre, hogy a kutatók mindenhol ugyanazt az összehasonlító skálát használhassák. Az évtizedek megfigyelései alapján az 5-ös szint az, ahol a zavarok már mérhető, széles körben észlelhető hatásokat okoznak, például gyenge hálózati ingadozásokat és az aurora megjelenését a szokásostól távolabb eső szélességeken.
Gyakorlati tanácsok az előrejelzés olvasásához
Egyetlen háromórás magas érték kevésbé jelentős, mint ha az érték több egymást követő időszakon át magas marad. Figyeld a sorozatos Kp sávokat a grafikonon, mert a viharok órákon át alakulnak. A prognózisoknál gyakran használják a 4+, 5o vagy 5- jelöléseket, ezek a finomabb harmados felosztást tükrözik és azt mutatják, mennyire közel van az érték a határhoz.
Források
- NOAA Space Weather Prediction Center NOA A Space Weather Scales (Geomagnetic Storms, G1–G5): https://www.swpc.noaa.gov/noaa-scales-explanation
- NOAA Space Weather Prediction Center Planetary K-index: https://www.swpc.noaa.gov/products/planetary-k-index
- NOAA Space Weather Prediction Center The K-index (technical note): https://www.swpc.noaa.gov/sites/default/files/images/u2/TheK-index.pdf
- GFZ Helmholtz Centre for Geosciences Potsdam Geomagnetic Kp Index: https://www.gfz.de/en/section/geomagnetism/data-products-services/geomagnetic-kp-index
- Matzka, J. et al. The Geomagnetic Kp Index and Derived Indices of Geomagnetic Activity, Space Weather: https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1029/2020SW002641
